Jasper Nemzeti Park

Kanada négy Sziklás-hegységi parkja közül a legészakabbra fekvő és a legnagyobb területű a Jasper Nemzeti Park (angolul Jasper National Park, franciául Parc national de Jasper). Alberta tartományban fekszik, északra a Banff Nemzeti Parktól. Ezt a 10 878 km²-t 1907-ben különítették el nemzeti parknak, amikor az Athabasca-folyó völgyében vasutat építettek. Nevét egy prémvadász-állomásról, (a Jasper Haws prémvadászról elnevezett) a Jasper-házról kapta; ez ma nemzeti történelmi emlékhely. A kanadai Sziklás-hegység négy nemzeti parkját az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A park Banffal határos területén fekszik a 325 km²-s Columbia-jégmező, a Kanadát 10 000 éve beborító jégpajzs egyik maradványa. A jég vastagsága néhol eléri a 750 m-t. Gyakran nevezik a Folyók anyjának, mivel a belőle induló gleccserek a Nagy Kontinentális Vízválasztó mindkét oldalán folyókat táplálnak, így jut olvadékvizéből az Atlanti-óceánba, a Csendes-óceánba és a Jeges-tengerbe is.

Kanada négy Sziklás-hegységi parkja közül a legészakabbra fekvő és a legnagyobb területű a Jasper Nemzeti Park (angolul Jasper National Park, franciául Parc national de Jasper). Alberta tartományban fekszik, északra a Banff Nemzeti Parktól. Ezt a 10 878 km²-t 1907-ben különítették el nemzeti parknak, amikor az Athabasca-folyó völgyében vasutat építettek. Nevét egy prémvadász-állomásról, (a Jasper Haws prémvadászról elnevezett) a Jasper-házról kapta; ez ma nemzeti történelmi emlékhely. A kanadai Sziklás-hegység négy nemzeti parkját az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A park Banffal határos területén fekszik a 325 km²-s Columbia-jégmező, a Kanadát 10 000 éve beborító jégpajzs egyik maradványa. A jég vastagsága néhol eléri a 750 m-t. Gyakran nevezik a Folyók anyjának, mivel a belőle induló gleccserek a Nagy Kontinentális Vízválasztó mindkét oldalán folyókat táplálnak, így jut olvadékvizéből az Atlanti-óceánba, a Csendes-óceánba és a Jeges-tengerbe is.